| |
|
Statisztika:
Eddig 148 vers és 7 próza van feltöltve.
Eddig 22072 alkalommal olvasták az írásokat.
Eddig 22 hozzászólás érkezett az írásokra.
Jelenleg
online
látogató van.
|
|
|
|
Ké(s)z
Tartasz – és élünk, S mint mindentől, mit nem tudunk, Tőled is félünk... Belém karolsz, rám mosolyogsz. Tudom, hogy már vége – Darabjaim ássa el most vak szemeknek kékje, Pedig te is rámfogtad a ceruzát, s akkor voltál szép, Mikor még nem fedett el bennem egy szürke-mosoly-kép! Ma készen állok kézen a lélek küszöbén, Úgy, mint ezelőtt; És lassan összeér már két remegő tenyér, Hogy ne folyjon szét jobban a bor és a kenyér. – Mely szóval nevezik az új napra kelőt?! Tartasz – és félünk, Mint mindentől, mit nem tudunk, De csak tőled élünk...
|
Kelt.:
2006. január 29.
Olvasva 229 alkalommal. |
| |
|