|
|
1988-ban láttam meg a fényt az alagút végén és még azóta is látom. Boldog vagyok, mert barát(h)ok közé születtem.
Valamennyire mindig is érdekeltek a művészetek, pici koromtól hallgattam és tanultam a verseket és a meséket...szeretek szavalni, úgy is kezdtem, majd miután már meguntam csak előadni, elkezdtem írni is. Rengetegen segítettek, segítenek abban, hogy jó legyek, kezdve Aranytól, József Attilától a haverokig, a tanárokig (azt már te mondd meg, mekkora sikerrel).
|
Apránként publikálgatok egyes folyóiratokban is, de egyelőre az internet az én nyomdám és emelvényem. Itt tudok legtöbbetekhez szólni, itt tudom magam legjobban megmutatni. Ismerj meg és kritizálj! |
Amint látod vendégkönyv is van. Örömmel fogadok mindenféle véleményt, kritkát az oldallal, a szövegekkel kapcsolatban. De az írásokat külön-külön is véleményezheted, vagy akár írhatsz egy egyszerű e-mailt (attilabarath@amigoh.com).
|
Lakatra zárt napló. Elrejtve a szerelem, a mosoly, a düh, fájdalom, a kívánt sírás, a tehetetlenség...mindaz, amit már mindannyian átéltünk és át fogunk élni egy nap. Elrejtve benne egy ember lelke és napjai. Neked csak annyi a feladatod, hogy megtaláld a kulcsot.
Adatlap és letöltés a BookManián
|
|
|
|
|
A Sziveri János Művészeti Színpad, 2007. nyarán meghirdetett, verspályázatára küldött kötettervem díjazásaként, öt másik szóforgatóval egyetemben, 13 versem jelent meg e antológiában:
Curriculum vitae, Az első reggel, Egyenes labirintus, Hajnali háztetők, Ké(s)z, Szék az ablak előtt, Confessio, A parfüm, Billy születése (B és ÉN), Interfasis, Post-adoratio, Az utolsó este, A hasbeszélő |
|
|
